A napokban olvastam, hogy a Hanák Kolos Turistaegyesület idén decemberben emléktúrát szervez. Az évforduló és az emléktúra kapcsán született ez az írás, amely minden Hanák Kolos teljesítménytúra teljesítőnek kötelező, a többieknek pedig szívesen ajánlott. A publicisztika röviden mutatja be Hanák Kolos életútját, munkásságát, amellyel szűkebb hazáját a Mátravidéket, és a hazai turistaságot szolgálta.
„Sokban nyújt kiválót szép országunk – egyik vidéke vadregényes, a másik délibábos – alig van azonban olyan, mint a Mátravidék, ahol minden úgy együtt volna.”
Hanák Kolos
Hanák Kolos életútja
Kép forrása: matraberc.hu
Hanák Kolos 1851. augusztus 23-án született, a Nyugati-Mátra lábánál fekvő Szurdokpüspökiben. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Gyöngyösre, később gimnáziumi évei alatt Pozsonyba került. Ezt követően tanulmányai jó időre Egerhez kötötték, előbb az érettségit szerezte itt meg, majd az egri jogakadémián folytatta tanulmányait. 1872-ben, mint joggyakornok került Gyöngyösre, ahol le is telepedett és, „ahol egyéniségének varázsával csakhamar a társadalom kedvence és vezetője lett.”[1] Előbb a Gyöngyösi Kaszinó Egyesület fogadta tagjainak sorába, majd 1873-ban az akkor alakuló Magyarországi Kárpát Egyesületnek lett előbb tiszteletbeli- majd 1880-tól rendes tagja.[2] 1875-ben Gyöngyösön megnyitotta saját ügyvédi irodáját.[3] Ugyanebben az évben kötött házasságot, Luczenbacher Máriát vette feleségül és e frigyből később négy gyermekük született: Olga, Júlia, Matild és Iván.
Talán a Magyarországi Kárpát Egyesülettel való kapcsolata, a szepességi példa sarkalta a Mátra minél jobb megismerésére és népszerűsítésére. Úgy tűnik egyik életcélja a mátrai idegenforgalom megteremtése volt.[4] Mindenesetre 1886-ban színes röpcédulákon felhívást ad ki, a hegyvidék rejtett szépségeinek feltárásáról és közkinccsé tételéről.
A hatásról így ír dr. Peitler Gyula 1937-ben:
„…1886-ban megjelenik Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd lelkeshangú felhívása, amelyre szinte nem is sejtett, rendkívüli érdeklődés visszhangja támadt.”[5] 1887. május 15-én Gyöngyös város dísztermében, 287 taggal megalakult az Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya, melynek ügyvezető alelnöke Hanák Kolos lett.
Mátrai kalauz és A Mátra folyóirat
Kép forrása: matraberc.hu
Így írt erről az időszakról: „A Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályának 1887. május 15-én történt megalakulása idején mohón jártuk a völgyeket, bérceket lelkes tervezgetések között.”[6]
Ám nem csak tervezgettek, a tettek mezejére is léptek. Maga Hanák írta meg a Mátrai kalauz című hiánypótló munkát, amelyet először 1888-ban, később még kétszer (1889, 1897) adtak ki. Írásaival természetesen jelen volt a kor legnagyobb turista fórumán, a Turisták Lapja hasábjain is. A Mátra címmel 1888-ban az „osztály” megindította folyóiratát, melynek előbb Visontai Henrik később Dudás Adolf lett a szerkesztője.
A természetjáró infrastruktúra fejlesztése
Kép forrása: matraberc.hu
Az alakulást követően a terepi munkában sem tétlenkednek, hiszen 1887. júliusára már elkészítenek egy jó minőségű turistautat egészen a Gyökeres-forrásig, s onnan tovább a Hármas-forrásig. A Gyökeres-forrásnál megépítik a Mátra első menedékkunyhóját, a Nékám-szállást (Nékám Ede városi kapitányról).
1888-ra elkészítik a Benéről (Mátrafüred) Gyökeres-forráson, Jávoroson át Kékesre vezető 7 km hosszú szakaszt. Kiépítettek egy újabb utat a Gyökeres-forrásig a Közelkút (mai Rákóczi-forrás) érintésével, Nagylapáttetőn át, ahol megépült a Mátra első kilátója az „ügyes száraz kőrakással, tetővel ellátott”[7] Hanák-kilátó.
Ekkor épült meg a Kékestető-Dobogó-Négyeshatár útvonalon Vályus-kúthoz vezető turistaút is.
Az egyesület történetének harmadik évében (1889) elkészült a Mátratorony. Építője Kubanek Ignácz ácsmester. A torony 20,8 m-rel toldotta meg az 1014 m magas Kékestetőt.
A Mátraegylet
Az első időktől kezdve többször jelentek meg a Mátrában a magyar turistaság jó „szellemei”[8] – ahogyan Hanák fogalmaz – dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv. Két évvel később Hanák ott lesz azon a bizonyos kassai értekezleten, amelyen az MKE Budapestre költöztetéséről szavaznak, és a „budapestiek” oldalán kardoskodik. A „szakítást” követően pedig a Mátra Osztály is feloszlatta magát, hogy rögtön újjá is alakuljon (1891. december 27.), de mint Mátraegylet, a Magyar Turista Egyesület gyöngyösi osztálya. Ekkora a korábbi Mátra Osztály tagsága a 700(!) fős létszám közelében járt, pontosan 653 fő volt. Azonban sok közülük csak alkalmi és toborzott tag, akik vagy nem kívánták tovább egyik egyesületi tagságukat sem, vagy döntésképtelenek voltak, minden esetre az újjáalakulást követően „csak” 379 fővel folyt tovább a munka.
Építkezések
Az 1892. évben uszodát nyitottak Mátrafüreden, 1894-re elkészült a galyatetői menedékház, melyet dr. Samassa József bíboros-érsekről neveztek el. 1896-ban Kékestetőn fa menedékhelyet építettek, a Kalló-völgyben pedig az utolsó kallót hozták rendbe menedékhely formájában. A kalló, kallómalom – amelyekből egyes források szerint 17, más források szerint 20 is volt a Kalló-völgyben [9] – a gyapjúszövet nedves állapotban való mechanikai tömörítésére szolgáló, vízenergiával működő, igen összetett gép. Hanák Kolos 1896-ban megválik az ügyvezetői tisztségétől, ugyanis királyi ítélőtáblai bíróvá nevezik ki Budapestre. Családjával elköltöznek Gyöngyösről ám, mint az egyesület elnöke haláláig (1923) kapcsolatban marad a Mátra Egylettel.
1898-ban a Gyökeres-forrásnál lévő kő menedékház, két évvel később pedig a Kozmári János telepigazgatóról (a benei üdülőtelep igazgatója) elnevezett Kozmári-kilátó épült meg a természetjárók nagy örömére. Újabb utak is épültek, Mátrafüredtől a Muzsla-tetőn át a Közel-kútig (1902), továbbá a Kőporoson át a Vizeskeszőbe (1904), s onnan tovább a Négyeshatárig (1910). A Mátra első turistaútját, a kallóvölgyi turistautat 1907-ben a patak másik oldalára helyezték át, és „Széky István[10] útjának elnevezve, ez a regényes, nagyon szép út szerencsésen választott új irányban vezet fel a Gyökeresen át a Kaparóházig.”[11]
Az egyesület kiemelkedő munkájának bizonyítéka, hogy a Magyar Turista Egyesület 1903-i közgyűlését Benén[12], pontosabban akkor már Mátrafüreden tartotta. 1909-ben az Egylet kiadásában megszületett a Mátrai és Gyöngyösi Kalauz Hanák Kolos, Stiller János és Széky István írásaiból.
Mátraháza az útkaparó háza!
1909-ben átadták a forgalomnak a Mátrafüredet-Paráddal összekötő makadám utat (lásd hivatkozás vagy Hegedűs Géza A halhatatlan hamisjátékos c. könyv), melynek 14. kilométerénél állt az útkaparó háza. Ennek az épületnek a mérnök szobáját adta át a vármegye az Egyletnek. 1911-re be is rendezték a remetefai útkaparóház turistaszobáját. Érdemes elolvasni Pásztor József 1929-es leírását a turistaházról:
„A nagyobb szobában 8, a belső kisebb szobában pedig 6 ágy van elhelyezve, igen jó ruganyos drótmadracokkal, vánkosokkal és meleg pokróctakarókkal ellátva. A belső kisebb szoba a nők, a külső nagyobb férfiak részére van feltartva. Nemcsak átmenetileg lehet meghálni, hanem több napra, esetleg huzamosabb ideig is lehet tartózkodni, 1 pengő napi díjért.”[13]
(A hangulatos leíráshoz hozzátartozik, hogy a turistaház csak 1928-as bővítés után ölti fel ezt a képet.)[14]
Hamarosan beköszöntött az első világháború és hatalmas változások köszöntöttek az országra, ezzel természetesen a mátrai turistaságra is. Ám, amit addig leraktak nem tűnt el nyomtalanul. Az egyesület első éveinek értékelését arra az emberre bíznám, aki a legtöbbet tette a Mátráért:
„Amint látjuk az Egylet nem pihent és „bár szegények vagyunk, de jól élünk”…Hogy az egylet jóformán csak a gyöngyösi Mátrát kultiválja, nagyon érthető, mert hiszen itt vagyunk itthon, a tagok nagyrésze gyöngyösi s jóformán csak itt találkozunk a tulajdonos előzékenységével. Az igaz azonban, hogy minden gyöngyösi, hogy úgy mondjam, tagnak tekinti magát, „emménk az erdő”, amint mondják és széltében használják az Egylet alkotásait. – azonban ennek csak örül az Egylet, hiszen fáradozása gyümölcsét látja abban, hogy az ő munkája révén a társadalom minden rétege nagy arányokban élvezi a szabad természet kedélynyugtató és léleknemesítő gyönyöreit.”[15]
Hanák Kolos Emléktúra 2023.
Ahogyan a bevezetőben is említettem, az évforduló alkalmából idén, – a minden évben megrendezésre kerülő, tavaszi Hanák Kolos teljesítménytúrán kívül – a gyöngyösi Hanák Kolos Turistaegyesület emléktúrát is szervez 2023. december 9-én, szombaton. Információk a rendezvényről a Hanák Kolos Turistaegyesület weboldalán érhetők el.
Felhasznált irodalom
[1] Gyöngyösi Népújság, 1923. december 16, 2. o.
[2] dr. Misóczki Lajos: Abasári dr. Hanák Kolos in: Hanák Kolos Emlékkönyv, szerk: dr. Misóczki Lajos – Nagy Gyula, Bene Egylet Kiadása, Gyöngyös 1994., 12. o.
[3] dr. Polgárdy Géza: A mátrai turisztika „atyja”, in: Turista Magazin 2003. október, 28. o.
[4] dr. Misóczki Lajos: Hanák Kolos és a Mátra idegenforgalma in: Hanák Kolos Emlékkönyv, szerk: dr. Misóczki Lajos – Nagy Gyula, Bene Egylet Kiadása, Gyöngyös 1994., 40. o.
[5] dr. Peitler Gyula: A Mátra Egylet félévszázados története (1887-1937) in: Turisták Lapja 1937. 215. o.
[6] Hanák Kolos: Téry és a Mátra in: Turisták Lapja, 1917. 4.sz., 20-21. o.
[7] Hanák Kolos: A Mátraegylet, a M.T.E. osztálya Gyöngyösön in: A Magyar Turista Egyesület 25 éves múltja 1888-1913, szerk: Déry József és Thirring Gusztáv, Budapest 1914., 223. o.
[8] Uo. 222. o.
[9] A Mátra, szerk: Pásztor József, Apostol Nyomda kiadása, Budapest 1929, 34. o. ill. Magyar Néprajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest 1979, 727. o.
[10] 1901-től 1909-ig a Mátra Egylet ügyvezető alelnöke, gyöngyösi tanár
[11] Hanák Kolos: A Mátraegylet, a M.T.E. osztálya Gyöngyösön in: A Magyar Turista Egyesület 25 éves múltja 1888-1913, szerk: Déry József és Thirring Gusztáv, Budapest 1914., 227. o.
[12] Az elnevezés Téry Ödöntől származik.
[13] Pásztor József: A Mátra, Apostol Nyomda kiadása, Budapest, 1929, 60. o.
[14] Peták István: A Mátra, a Mátra Egylet történetéből in: Magyar Turista 2011. március, 28-29. o.
[15] Hanák Kolos: A Mátraegylet, a M.T.E. osztálya Gyöngyösön in: A Magyar Turista Egyesület 25 éves múltja 1888-1913, szerk: Déry József és Thirring Gusztáv, Budapest 1914., 227-228. o.
[16] dr. Misóczki Lajos: Az idegenforgalmi és turisztikai élet Gyöngyösön és a Mátrában 1919-1944-ig, in: Egri Történelmi Évkönyv, szerk: dr. Misóczki Lajos, Eger, 1994, 67. o.
