Olvasási idő: 5 perc

Mi is KÉK? Hogyan lehetsz kéktúrázó? Mi vár rád az úton? Az ország legpatinásabb túraútvonalának múltja és jelene…

Az Országos Kéktúra története

Az ország méltán legnépszerűbb túraútvonalát 1952 óta több, mint ötezren járták végig és évről évre szép számmal gyarapszik a teljesítések száma. A Kéktúra történelmi áttekintését már elvégezték előttem. Kovalik András írt egy archív felvételekkel színesített, remek dolgozatot több hónapos kutatómunkát követően, mely ezen a linken olvasható. Én csak nagy vonalakban venném át a mai értelemben vett Kéktúra múltját.

Az Országos Kéktúra füzéri pecsétje
Az Országos Kéktúra füzéri pecsétje

1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztálya „Kéktúrákat” szervezett tagjai számára. A 25 szakaszra bontott Kéktúrát, Tapolca és Tolvaj-hegy között írták ki, összesen 852 km hosszan. A túrát eleinte csak vasutas természetjárók teljesíthették, később a mozgalom népszerűségének növekedésével már a „külsős” teljesítők előtt is szabaddá vált az Út.

1961-ben az akkori MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) veszi át a Kéktúra irányítását, s írja ki a hivatalos túramozgalmat az Országos Kéktúrát, mely Sümegtől a Nagy-Milicig 910 km-t foglalt magában. Létrehozzák a Kéktúra Szakbizottságot, mely azóta is a mozgalom legfőbb szerve.

Az útvonal természetesen rengeteg változáson esett át az idők folyamán. A jelenlegi mozgalom keleti végpontja Hollóháza, a nyugati pedig Írottkő. A hivatalos szakaszolás 27 túrára bontja a teljes útvonalat, melynek hossza:

A 2007-ben kiadott Országos Kéktúra igazolófüzet szerint: 1128,2 km

A hivatalos weboldal adatai szerint:  1172,4 km (2022. december 12-i adat)

Az OKT szintkülönbsége több mint 30 000 méter és az igazolófüzet szerint a teljesítése (4 km/h sebességgel számolva és minden 10 méter szintkülönbség esetén 1 perccel növelve) 332 órát és 24 percet vesz igénybe.

Másfélmillió lépés Magyarországon

1979-ben készült el a mára klasszikussá vált filmsorozat a Másfélmillió lépés Magyarországon. A Rockenbauer Pál rendezte filmen generációk nőttek fel. A sorozat 14, egyenként 40 perces epizódban mutatja be az országot átszelő hosszú vándorutat. Varázsa abban rejlik, hogy nem csak az utat mutatja be, annak minden bajával és szépségével együtt, hanem az Embert is.

Másfélmillió lépés Magyarországon
A Másfélmillió lépés Magyarországon forgatócsoportja menet közben Fotó: kektura.click.hu

A Magyar Televízió forgatócsoportjával 1979. július 31. és október 14. között forgatták a filmet, melyet nagyon alapos, egy éves felkészülés, terepbejárás előzött meg. A film születéséről érdemes elolvasnod ezt a blogot. A sorozat a mai napig töretlen népszerűségnek örvend, a Magyar Televízió időről-időre műsorára tűzi. 1996-ban megkapta a Magyar Örökség-díjat, egykori alkotóit pedig a közelmúltban magas állami kitüntetéssel jutalmazták. A híressé vált Indulj el egy úton! kezdetű főcímzene ezreket ösztönzött a természetjárásra.

Gyermek Kéktúra

Létezik csökkentett távú, 6-14 éves gyerekek számára kiírt, úgynevezett Gyermek Kéktúra (GYKT). Útvonala és az igazolás módja nem tér el a „nagyokétól” és szabadon választható az Országos Kéktúrán belül. Tájegységenként legalább 50 kilométer igazolt teljesítését írja elő, melyet követően a turistapalánták elnyerhetik a Gyermek Kéktúra tájegységi jelvényeit. Ha a végigjárt útvonalak hossza eléri a 300 kilométert, a teljesítő jogosult a Gyermek Kéktúra jelvény viselésére.

OKT, DDK, AK és az Országos Kékkör

1986. augusztusának végén, „hét szűk esztendőt” követően Rockenbauer Pál és csapata lépett még egymilliót és maguk választotta útvonalon elgyalogoltak Velemtől Szekszárdig. Ebből a vándorlásból is film: …és még egymillió lépés és egy túramozgalom született, a Dél-Dunántúli Kéktúra vagyis a DDK, mely 550 km.

Az 1990-es években a dél-alföldi megyék sorra hirdették meg saját kéktúra útvonalaikat, így született meg Szekszárd-Sátoraljaújhely útvonalon az AK vagyis Alföldi Kéktúra. Hazánk második leghosszabb túraútvonala 848 km hosszú és kerékpárral is bejárható. Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pálról elnevezett Dél-Dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra együttesen alkotják az Országos Kékkört (OKK).

Az Országos Kékkör útvonala
Az Országos Kéktúrát, Dél-Dunántúli Kéktúrát és Alföldi Kéktúrát egyesítő Országos Kékkör útvonala Fotó: turistamagazin.hu

Az OKT teljesítői

A Kéktúra nehézségét jelzi, hogy 1952-es indulása óta alig több, mint 5000 jelvényt ítéltek oda a teljesítőknek. Az 1961 óta az MTSZ által vezetett részletes statisztika  itt  olvasható. A leggyorsabb teljesítés Szarvas Mátyás nevéhez fűződik, aki 2002-ben 17 nap alatt futotta végig az Országos Kéktúrát.

Tanácsok a Kéktúra teljesítéséhez

A legfontosabb: bátran vágj bele! Korra, nemre, edzettségi szintre való tekintet nélkül nyugodtan belekezdhet bárki bármikor. A szükséges edzettséget, tapasztalatot majd az út hozza magával. Szépen lassan, hétről-hétre a turista saját bőrén fogja megtapasztalni az OKT minden csínját-bínját, az országjárás szépségét. Így csak néhány gondolatom lenne, amelyek talán segítenek majd a kezdetekben.

Az Országos Kéktúra teljesítésének nincs időbeli korlátja. Egy huzamban és részenként teljesítve, 17 nap és több év alatt is be lehet járni. Végigjárásának igazolása viszont elengedhetetlen része a Kéktúrának. Erre szolgál az Országos Kéktúra igazolófüzet, amely GPS-szel felmért táv- és szintadatokat tartalmaz a szakaszokra vonatkozóan, segít az alapvető navigációban és naplóként vezet végig az útvonalon. A füzet mit sem érne a bélyegzőhelyek nélkül. Ezeken a helyeken lehet a füzet üres rubrikáit tölteni szebbnél-szebb pecsétlenyomatokkal és ezek a pecsétek szolgálnak majd a végigjárás igazolásául is.

Országos Kéktúra igazolófüzet
Régi és új pecsétlenyomatok a még kézzel rajzolt térképeket tartalmazó, régebbi Országos Kéktúra igazolófüzetben

Mindig legyen nálad pecsétpárna, az igazolásra szolgáló pecsétek folyamatos festékellátása ugyanis nem megoldott! A pecsétek pontos helyéről naprakész információkkal szolgál a Teljesítménytúrázók Társaságának OKT fóruma.

Jól használható és több napos vándorlások praktikus kiegészítője lehet az Országos Kéktúra atlasza, mely két részben: Hollóházától Nagymarosig, illetve Visegrádtól az Írott-kőig tájleírásokkal, térképekkel, szállás ajánlatokkal segíti a vándort.

A szellemi felkészülés fontos része lehet a klasszikus filmsorozat, a Másfélmillió lépés Magyarországon epizódjainak tanulmányozása.

Az egyik legjobb módja a teljesítésnek a vándortúrázás. Ez már kicsit komolyabb felkészülést és edzettséget kíván, mint a könnyebb egy-egy napos kiruccanások, cserébe óriási szabadság érzettel, és felejthetetlen élményekkel kárpótolja a vállalkozókedvű turistákat.

Problémák a kéktúra útvonalán

Az Országos Kéktúra Magyarország legpatinásabb túraútvonala, a turista főútvonal, így általában véve ez a legjobban karbantartott, legjobban követhető turistaút az országban. De! Az MTSZ és a megyei szervezetek, egyesületek, önkéntesek legjobb szándékának ellenére is vannak hiányosságai, előfordul bizony, hogy hosszabb-rövidebb időre elvész a vándor.

Kilátás a Dunára a kékről
Kilátás a Dunára a kékről

Ilyen helyzetek elkerülése végett érdemes a már említett fórumot, az Országos Kéktúra hivatalos weboldalát, Facebook oldalát tanulmányoznod a rizikósabb szakaszokra való felkészülés szempontjából. Érdemes az adott tájegységre vonatkozó térképet vagy turistaatlaszt is beszerezned. Ha van GPS-es telefonod vagy GPS készüléked a megfelelő térképekkel, hasznát fogod venni!

Ha ennek ellenére beüt a krach és eltévedsz, ne ess pánikba! Legegyszerűbb ha visszafordulsz és a már megismert úton visszaballagsz az utolsó jelzett pontig. Nagy valószínűség szerint ugyanis csak arról van szó, hogy elnéztél egy kereszteződést és rossz irányba fordultál. Ha ez a módszer nem vezet eredményre, a jellemző tereptárgyak még mindig segíthetnek és kisilabizálhatod, hogy hol rontottad el és épp hol vagy. Nagy segítség ilyen esetekben a térkép és a tájoló használata.

Az Országos Kéktúra díjazása

Sorszámozott jelvény: szabálytalan négyszögben hegyek felé vezető út kék útjelző táblával, alul piros sávban „Országos Kéktúra MTSZ” felirat. Egy-egy részszakasz teljesítését a megyei természetbarát szövetségek is díjazzák, nagyon szép kivitelű, az adott tájegységre jellemző jelvényekkel.

Az Országos Kéktúra sorszámozott, tűzzománc jelvénye
Az Országos Kéktúra sorszámozott, tűzzománc jelvénye Fotó: turistamagazin.hu

Kéktúrázáshoz szükséges felszerelés

Akár több napban gondolkodsz, akár egy-egy napokat szánnál a Kéktúrára az alábbi felszerelésekre mindig szükséged lesz:

  • Bejáratott, a terepnek, a felszerelésnek és az időjárásnak is megfelelő lábbeli
  • Az évszaknak, időjárásnak és az igényeidnek is megfelelő túraruházat
  • Túrahátizsák
  • Kellő mennyiségű folyadék és némi elemózsia
  • Fejlámpa
  • Országos Kéktúra igazolófüzet
  • Valamilyen tok vagy mappa az igazolófüzetnek
  • Pecsétpárna és tinta
  • Térkép, atlasz, tájoló
  • GPS készülék
  • Fényképezőgép
  • EÜ készlet
  • Mobiltelefon
  • Akkumulátorok, töltők

Tipp: A térképet, fényképezőgépet és a GPS-t is kiválthatod egyetlen, a megfelelő térképpel ellátott okostelefonnal. Androidos telefonra a Locus Map Pro túraalkalmazást ajánlom!

Végezetül egy Rockenbauer idézettel szeretnélek kéktúrázásra biztatni:

…a mi tízfőnyi csapatunk fizikai értelemben egyáltalán nem állt különleges emberekből. Voltak köztünk régi „szervezett” turisták, és voltak olyanok, akik soha semmilyen természetjáró szervezetnek nem voltak tagjai. Tehát amit mi tízen megcsináltunk, azt – bízvást állíthatjuk – bárki megteheti.”

Tetszett? Akkor oszd meg természetjáró barátaiddal is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük